Vannak időszakok, amikor egyszerűen kicsúszik a kezünkből az irányítás. Elveszítjük a munkánkat, bizonytalanná válik az anyagi helyzetünk, esetleg hónapok óta próbálunk újra elhelyezkedni, de valahogy semmi nem úgy alakul, ahogy szeretnénk.
Ilyenkor minden figyelmünk arra irányul, hogyan tovább. Álláshirdetéseket böngészünk, önéletrajzot küldünk, interjúkra készülünk, várjuk a visszajelzéseket, közben pedig próbáljuk magunkban is feldolgozni azt, hogy egyik napról a másikra megváltozott az életünk, és közben valahogy elkezd szaladni a lakás.
Ott marad a reggeli csésze az asztalon, egyre magasabb a ruhakupac, gyűlik a mosatlan, a kanapéra pedig lassan minden odakerül, aminek éppen nem találjuk a helyét. Nem azért, mert hirtelen igénytelenebbek lettünk, hanem mert egyszerűen máshol van az energiánk.
Amikor a belső bizonytalanság megjelenik otthonunkban
Egy munkahely elvesztése nemcsak anyagi bizonytalanságot jelenthet. Megérintheti az önbecsülésünket, a biztonságérzetünket és azt is, ahogyan saját magunkra nézünk.
Ha pedig az álláskeresés hónapokig tart, egy idő után egyre nehezebb ugyanazzal a lendülettel felkelni és újrakezdeni. Különösen akkor, amikor már nemcsak az foglalkoztat bennünket, mikor érkezik végre egy jó lehetőség, hanem az is, hogy meddig tartanak ki a tartalékaink.
Ilyenkor könnyen kialakulhat egy ördögi kör. Belül egyre nagyobb a bizonytalanság, ezért kevesebb energiánk marad a környezetünkre, a körülöttünk kialakuló rendetlenség viszont újabb nyomasztó teherként nehezedik ránk.
A belső rend és külső rend sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint elsőre gondolnánk
Először talán nem rendet kell tenni, hanem szembenézni azzal, ami van
Amikor már az anyagi biztonságunkat is veszélyben érezzük, gyakran a pánik az első reakció. Mi lesz, ha még hónapokig nem találok munkát? Miből tudok lefaragni? Miről kell lemondanom?
Bármennyire nehéz is, elérkezhet az a pont, amikor érdemes leülni, és őszintén végignézni a helyzetünket. Mennyi tartalékunk van, milyen kiadásaink vannak, mi az, amire valóban szükségünk van, és mi az, amit egy időre el tudunk engedni?
Nem kell mindent egyetlen nap alatt megoldani. Lehet szépen, lassan, lépésről lépésre haladni, és ha szükség van rá, segítséget kérni. Talán éppen ez az első lépés ahhoz, hogy a folyamatos bizonytalanság helyett ismét legyen valami, amit kézben tudunk tartani
Belső rend és külső rend – elindulhat egyszerre a kettő?
Amikor elkezdjük elfogadni azt a helyzetet, amelyben éppen vagyunk, valami lassan megváltozhat. Nem arról van szó, hogy hirtelen minden rendben lesz, vagy hogy hálásnak kell lennünk azért, mert nehéz időszakon megyünk keresztül. Inkább arról, hogy elkezdjük észrevenni azt is, ami még mindig a miénk. Az embereket, akik mellettünk vannak, az otthonunkat, a képességeinket, a tapasztalatainkat, és talán azt is, hogy még mindig vannak lehetőségeink.
Ahogy belül lassan csillapodik a zűrzavar, sokszor a környezetünkhöz is másképp kezdünk viszonyulni. Lehet, hogy egyszer csak elmosogatunk. A kanapén heverő ruhákat visszatesszük a helyükre, összeszedjük az asztalon felhalmozódott papírokat, kinyitjuk az ablakot, és beengedjük a friss levegőt. Apróságoknak tűnnek, mégis fontosak.
Nem azért, mert egy rendezett konyha megoldja az álláskeresést, hanem mert újra megtapasztaljuk, hogy van valamire hatásunk.
Amikor az otthon újra támogatni kezd téged
Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit az otthonszervezés során újra és újra megtapasztalok: az otthonunk nemcsak követi azt, ami bennünk történik, hanem vissza is tud hatni ránk.
Amikor már nem a tegnapi mosatlan fogad reggel, amikor van egy tiszta asztal, ahová le tudunk ülni, vagy egyszerűen csak jó érzés végignézni a szobán, egy kicsit mi is könnyebben lélegzünk, és ebből a megkönnyebbülésből lassan új energia születhet.
Talán más szemmel nézünk rá egy álláshirdetésre, bátrabban jelentkezünk egy olyan pozícióra, amit korábban elérhetetlennek gondoltunk, vagy eszünkbe jut valaki, akit érdemes lenne felhívni.
Nem azért, mert a rendrakás varázsszer. Hanem azért, mert amikor körülöttünk csökken a káosz, nekünk is több terünk maradhat arra, hogy észrevegyük, merre lehet továbbindulni.
Nem kell egyszerre rendbe tenni az egész életünket
Amikor nehéz időszakban vagyunk, talán éppen ezt a legfontosabb észben tartani. Nem kell egyik napról a másikra rendbe tenni az otthonunkat, az anyagi helyzetünket, megtalálni az új munkánkat és közben még lelkileg is tökéletesen jól lenni. Elég elkezdeni valahol.
A belső rend és a külső rend nem két külön folyamat. Hatnak egymásra, és néha egészen apró változások indítanak el bennünk valami nagyobbat. Lehet, hogy ma csak elmosogatsz. Holnap már rendet teszel az asztalon, ahol az önéletrajzodat írod. Néhány nap múlva pedig talán arra is lesz energiád, hogy újra körülnézz, milyen lehetőségek vannak előtted, mert amikor az életünk egy része szétesni látszik, nem feltétlenül kell rögtön mindent újra felépítenünk.
Néha elég visszaszerezni egyetlen kis területet, ahol ismét azt érezzük: itt én alakítom, mi történik.
Tudom, hogy van mikor nehéz egyedül megtalálni azt az első pontot, ahonnan érdemes elindulni. Ha úgy érzed, hogy az otthonodban kialakult rendetlenség már inkább teher, mint egyszerűen megoldandó feladat, szívesen segítek abban, hogy együtt, a számodra megfelelő tempóban teremtsünk újra átláthatóbb, nyugodtabb környezetet. Nem kell előtte rendet raknod, és nem kell szégyellned azt sem, ahogyan most kinéz az otthonod. Onnan indulunk, ahol éppen tartasz.
Ha szeretnéd, hogy segítsek, vedd fel velem a kapcsolatot az alábbi űrlapon.
Szerző: Kircsi Kata
Lélekmentor | Otthonszervező | Life Coach
Szia! Kata vagyok, otthonszervezéssel, valamint coachinggal támogatlak abban, hogy a rend ne csak a szekrényedben, hanem a mindennapjaidban és a lelkedben is megjelenjen. Hiszem, hogy egy jól szervezett otthon erőt ad a változáshoz, és segít visszatalálni a belső egyensúlyhoz. Tarts velem, és alakíts ki olyan otthont, ahol végre fellélegezhetsz!
Jelentkezés konzultációra:
Vagy keress telefonon!
Munkanapokon 9-16 óra között, az alábbi telefonszámon érsz el, vagy küldj bármikor SMS-t és visszahívlak: