A hozzám forduló nők 95%-a párkapcsolati problémával érkezik.

Arról számolnak be, hogy folyamatosan vitáznak, veszekednek a párjukkal, mert a férfi nem úgy viselkedik, ahogy szeretnék. Ettől a férfi bezárkózik, vagy egyszerűen elmenekül otthonról. Ha én nőként folyamatosan kioktatom a férfit, és megmondom neki, mit hogyan csináljon, vagy kasztrálom és papucsot csinálok belőle, vagy egy idő után minden magyarázat nélkül lelép.

Korábban én is hasonló minta szerint működtem, azonban a változtatáshoz hozzásegített a tangó. Hadd meséljem el a sztorimat!
Az elmúlt évek megtanítottak arra, hogyan álljak fel vert helyzetből, hogyan építsem újra magam anyagilag, lelkileg és szellemileg. Megtanultam kiállni önmagamért, kijelölni a határaimat és felépíteni egy új életet. Mindez hihetetlenül sok erőt, önbizalmat adott, ami nagyon hizlalta az önbecsülésemet. Sikeresen tárgyaltam mesteremberekkel, vállalkozókkal, szóval a teremtő férfi oldalam remekül működött, azonban itthon senki sem várt ölelő karokkal. A női gyengéd, finom, gondoskodó énem, – ami szintén ott van bennem, – nem tudott megnyilvánulni.
Egy ideig ez remekül működött, de egyre inkább azt éreztem, hogy elfáradtam és szeretném átadni az irányítást a Férfinak.
Így talált rám az argentin tangó 3 hónapja.

Első alkalommal csak terepszemlét tartottam, és egy hihetetlenül családias, barátságos közeg fogadott egy jó fej tanárral. A kezdeti, botladozó lépések és félelmek után a legnagyobb próbatétel az volt, hogyan engedjem, hogy a férfi vezessen, én pedig követem őt. A sok csalódás után hogyan tudok újra megbízni a férfiban, rádőlni, támaszkodni és hagyni, hogy nem én vezetek…hogy ez nem verseny, nem a célba érés a lényeg, hanem az út maga. Különböző ráhangolódó, játékos gyakorlatokkal segített bennünket az oktató, a bizalom és egymás elfogadása kiépítésében.
Görcsösen akartam megfelelni és mindent egyszerre elsajátítani, hogy behozzam a lemaradásomat, aztán ez a gyakorlások során egyre inkább lazult.
Kezdek ráérezni az ízére, a zenére, figyelve ráhagyatkozni a férfira, esetenként segíteni, megtartani őt. Élvezem, hogy nem nekem kell kitalálnom a következő lépést, vagy figurát, engedni, hogy ő irányítson, én pedig követem, mert tudom, hogy ez mindkettőnknek jó, és a siker közös.
Terápiás céllal és örömforrásként is szívből ajánlom a táncot, a tangót.

Nekem nagyon sokat segített a mindennapokban is, hogy a férfit nem legyőzni kell, harcolni vele, hanem megengedni, hogy vezessen és finoman, gyengéden terelgetni, tanítani. Kedvesen megkérni, hogy segítsen kicserélni az izzót, vagy cipelni a bevásárló szatyrot, miközben ezt mi is meg tudnánk tenni. De ha mindent kiveszünk a kezükből, feleslegesnek érzik magukat, mert már nincs rájuk szükség. A férfi attól érzi magát Férfinak, ha figyelünk rá és fontos a számunkra.
Nőként pedig tanulom, engedem, hogy a férfi tegye meg az első lépést, én csak jelzek, hogy akarom őt és vele szeretnék táncolni.

Lélekmentor | Life coach | Mediátor